Ma van 2011. napfordulója, tehát éppen ideje, hogy közzétegyem legújabb megfigyeléseimet a napkollektor működéséről. (Aki most tévedt ide és kíváncsi a kálváriámra, az olvassa el ezt.)

Folytatom ott, ahol a legutóbbi bejegyzésben abbahagytam: 2010. november végén felhívott a Grünpower cég igazgatója, aki rendkívül korrekt módon tájékoztatott arról, hogy nagyon rontom az üzletüket itt Pest környékén és – olvasván a blogbejegyzésemet – egyetért azzal, hogy nem az igazi a rendszer a mai formájában, tehát szeretnének kárpótolni. Ő sem érti igazán, miért nem működnek ezek a kollektorok úgy, ahogy ők mérik, de arra nincs kapacitásuk, hogy egyedileg bemérjék őket, elfogadják az én méréseimet, amelyek alapján már a második 160 literes kollektort készültem visszaküldeni a cégnek.

Nagyjából egy hetem volt, hogy elfogadjak egy Grünpower DeLux 250 Pressure típusú 22 (vákuum)csöves napkollektort vagy kártalanítanak forintban. Némi telefonálás és vívódás után úgy döntöttem, belevágok a komolyabb kollektorral való kísérletezésbe, bár volt, aki szerint meg fogom bánni (a feleségem volt a fő szószólója ennek az iránynak, de az egyik szomszéd falu egyik kollektorszerelője is osztotta ezt a nézetet). Én viszont szeretek kísérletezni, szeretnék azzal a tudattal élni, hogy függetlenebb vagyok a szolgáltatóktól és teszek valamit annak érdekében, hogy kisebb legyen a családunk ökológiai „lábnyoma”.

Ami az új kollektor mellett szólt:

  • itt már nem 160 liter víz van, hanem 250 a tartályban, ez melegíti fel a
  • 40 m hosszú és 1,2 mm átmérőjű rézspirált, amelynek a felülete összesen 1,7 m2 a cég honlapja szerint
  • nem kell plusz szivattyút beépíteni, mert a 40 m-es rézspirál hálózati nyomás alatt van, az préseli át a vizet rajta, amely a 250 l forró víztől elvileg pillanatok alatt felmelegszik
  • mag a tartály nincs nyomás alatt, ugyanolyan jakabszelepes kicsi tartály gondoskodik a töltéséről (tehát csak a kis tartály és a spirál van nyomás alatt)
  • rá lehetett telepíteni a régi állványzatra a tetőn.



 

 

 

A szerelési munkálatokra 2011. április elején került sor. Ahhoz azonban, hogy rendesen működjön, meg kellett szüntetni a tavalyi amatőr rendszert és új (Henko) csöveket raktunk be a falba. Az új megoldás olyan, hogy két golyós csap segítségével tudom irányítani a vizet a kollektor és a cirkó között: ha nincs elég meleg vizem a tetőn, akkor megy a cirkó felé, és az melegíti fel. (Erre a lehetőségre az eddigi jó másfél hónap alatt csak 1 fürdés erejéig volt szükség, amikor egy hétig esett az eső.) Néhány szerencsétlen véletlen és béna szerelői fogások miatt május elejétől tudom használni a rendszert (elfelejtett kinyitni egy rejtett csapot a padlástérben, ezért nem működött egy jó darabig). Megszüntettük a lenti bojlert, mert felesleges pufferolni a vizet. Attól függően, hogy milyen lesz a rendszer őszi teljesítménye, azon még elgondolkodhatok, hogy esetleg érdemes-e újra beszerelni egy bojlert, átpörgetni a vizet a kollektoron, mert ha mondjuk már csak 30 fokos vizet kellene megmelegíteni a cirkóval, akkor is jóval kevesebb áram (vagy gáz) kellene hozzá. (Akkor viszont már egy spéci melegvíztartályt fogok beállítani, amelyet éjszakai árammal lehet fűteni, viszont van vagy 15–20 cm-es szigetelése.

Amikor a cég igazgatójával beszéltem, megemlítette, hogy az ő méréseik alapján ritkán megy a tartály vizének hőmérséklete 70 °C fölé, ami az én méréseim szerint is majdnem így van. Négyen fürdünk belőle napi rendszerességgel (a fürdőszoba megy erről a rendszerről; a konyhában 5 literes kis villanyos bojler dolgozik, mert rengeteg vizet pazaroltunk, amíg a hosszú csövön a konyháig ért a meleg víz – ráadásul ott sokkal sűrűbben kell kevés víz), viszont a hőmérséklet napfényes időben szinte állandóan 60–70 fok fölött van. Hogy pontosan mennyi, azt 70 °C fölött én már nem látom, mert a Lidl-ben vett pár száz forintos digitális hőmérőnk csak 70-ig mér, utána „HI” (magas) értéket mutat. Ma például hideg volt az évszakhoz képest, viszont szépen sütött egész nap, és a reggeli 62 fokról újra felment 70 fok fölé, ahogy kell. Kb. 200 liter (jó fél kádnyi) víz felmelegítése után most (fürdés után 2 órával) 65,7 fokot mutat a hőmérő, ez reggelre lemegy majd olyan 61–62-re, és holnap 11-től indul el fölfelé. Ilyen szép napos időben óránként kb. 5 fokot mászik felfelé a víz hőmérséklete, ami szép teljesítmény a csövektől (de hát ne feledjük: ma van a leghosszabb nappal és a legnagyobb ereje a napnak – innentől már csak csökkenni fog).

Tulajdonképpen 9–10 óra után már rásüt a nap a kollektorra, igazából nem értem, hogy utána miért csökken még a hőmérséklet és miért csak 11-től megy fölfelé. A képeket este fél 8 körül csináltam, akkor már semmi ereje a napnak, de 5–6 óra felé még melegít valamennyire. Érdekes volt, hogy borús időben is megvolt az a vízhőmérséklet a tartályban, ami lehetővé tette, hogy mindannyian fürödjünk. A méréseim szerint kb. 50–55 fokos tartályhőmérséklet esetén még kellemesen lehet fürödni, bár akkor már nemigen keverünk hideget a lejövő vízbe, szinte egy az egyben használjuk. Amikor 70 fölött van, akkor éget, úgyhogy a gyerek csak felügyelettel babrálhatja a csapot. Ez egyben azt jelenti, hogy az első blogbejegyzésben általam kifogásolt mondat, amit a szakik sokszor mondogattak ("Borús időben is lejön a 60 fok") tulajdonképpen ilyen körülmények között megállja a helyét: egyszerűen benne kell hagyni 60 fokos vizet este, az éjjel és reggel veszít még 5-8 fokot, amit másnap a szűrt napfényből újra összeszed a rendszer.



Szumma szummárum: megérte váltani, mert jó a rendszer. Még a legfőbb ellenlábasa (a nejem) is beismeri, milyen jó érzés, hogy egy fillérbe sem kerül a vízmelegítés. Más kérdés viszont, hogy nekem hány forintba került ez a dolog, és hogy az mikor fog nekem visszajönni. Így ebben a formájában szerintem nem érte meg, legalább 15-20 év szerintem, hogy ilyen vargabetűkkel visszatermelje nekem az árát. Benne van vagy 400.000 forintomban, de igazán összeadni még nem mertem. Azért még nagyon sokat kell dolgoznia, hogy azt kitermelje... Viszont egy nagyobb rendszer része, amelynek az a lényege, hogy a saját kutam vizét használjuk vécéöblítésre meg fürdésre egy házi hidroforrendszerrel, ami viszont egyértelműen nyereséges. Ha a kettőt együtt számolom (a kútvizet melegíti a nap), akkor már jóval beljebb vagyok...

Szerző: turboczi  2011.06.20. 23:20 2 komment

Címkék: tapasztalatok 250 pressure napkollektor delux vákuumcsöves grünpower

A bejegyzés trackback címe:

https://nyitott-szemmel.blog.hu/api/trackback/id/tr473001726

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gershojenergia1 2012.05.15. 09:34:54

Tisztelt Felhasználó!

Örömmel olvasom, hogy alapjában véve elégedett a rendszerrel. Egyúttal szeretném informálni, hogy cégünk is rendelkezik ilyen rendszerű napkollektorral,csak 24 csöves változatban. A működési elvéről látványos animáció található cégünk G24 napkollektorának termékoldalán. Sok sikert a napkollektor által nyújtott előnyök kihasználásához.
Üdvözlettel,

Németh Katalin
Gershoj Energia Kft.
www.gershojenergia.com

Gyula0110 2013.09.13. 12:57:49

Szia érdekelne hogy azota hogy viselkedik a rendszer mert én is szeretnek venni egy Grünpower DeLux 250 Pressure. Köszi
süti beállítások módosítása