Ma van 2011. napfordulója, tehát éppen ideje, hogy közzétegyem legújabb megfigyeléseimet a napkollektor működéséről. (Aki most tévedt ide és kíváncsi a kálváriámra, az olvassa el ezt.)

Folytatom ott, ahol a legutóbbi bejegyzésben abbahagytam: 2010. november végén felhívott a Grünpower cég igazgatója, aki rendkívül korrekt módon tájékoztatott arról, hogy nagyon rontom az üzletüket itt Pest környékén és – olvasván a blogbejegyzésemet – egyetért azzal, hogy nem az igazi a rendszer a mai formájában, tehát szeretnének kárpótolni. Ő sem érti igazán, miért nem működnek ezek a kollektorok úgy, ahogy ők mérik, de arra nincs kapacitásuk, hogy egyedileg bemérjék őket, elfogadják az én méréseimet, amelyek alapján már a második 160 literes kollektort készültem visszaküldeni a cégnek.

Nagyjából egy hetem volt, hogy elfogadjak egy Grünpower DeLux 250 Pressure típusú 22 (vákuum)csöves napkollektort vagy kártalanítanak forintban. Némi telefonálás és vívódás után úgy döntöttem, belevágok a komolyabb kollektorral való kísérletezésbe, bár volt, aki szerint meg fogom bánni (a feleségem volt a fő szószólója ennek az iránynak, de az egyik szomszéd falu egyik kollektorszerelője is osztotta ezt a nézetet). Én viszont szeretek kísérletezni, szeretnék azzal a tudattal élni, hogy függetlenebb vagyok a szolgáltatóktól és teszek valamit annak érdekében, hogy kisebb legyen a családunk ökológiai „lábnyoma”.

Ami az új kollektor mellett szólt:

  • itt már nem 160 liter víz van, hanem 250 a tartályban, ez melegíti fel a
  • 40 m hosszú és 1,2 mm átmérőjű rézspirált, amelynek a felülete összesen 1,7 m2 a cég honlapja szerint
  • nem kell plusz szivattyút beépíteni, mert a 40 m-es rézspirál hálózati nyomás alatt van, az préseli át a vizet rajta, amely a 250 l forró víztől elvileg pillanatok alatt felmelegszik
  • mag a tartály nincs nyomás alatt, ugyanolyan jakabszelepes kicsi tartály gondoskodik a töltéséről (tehát csak a kis tartály és a spirál van nyomás alatt)
  • rá lehetett telepíteni a régi állványzatra a tetőn.



 

 

 

A szerelési munkálatokra 2011. április elején került sor. Ahhoz azonban, hogy rendesen működjön, meg kellett szüntetni a tavalyi amatőr rendszert és új (Henko) csöveket raktunk be a falba. Az új megoldás olyan, hogy két golyós csap segítségével tudom irányítani a vizet a kollektor és a cirkó között: ha nincs elég meleg vizem a tetőn, akkor megy a cirkó felé, és az melegíti fel. (Erre a lehetőségre az eddigi jó másfél hónap alatt csak 1 fürdés erejéig volt szükség, amikor egy hétig esett az eső.) Néhány szerencsétlen véletlen és béna szerelői fogások miatt május elejétől tudom használni a rendszert (elfelejtett kinyitni egy rejtett csapot a padlástérben, ezért nem működött egy jó darabig). Megszüntettük a lenti bojlert, mert felesleges pufferolni a vizet. Attól függően, hogy milyen lesz a rendszer őszi teljesítménye, azon még elgondolkodhatok, hogy esetleg érdemes-e újra beszerelni egy bojlert, átpörgetni a vizet a kollektoron, mert ha mondjuk már csak 30 fokos vizet kellene megmelegíteni a cirkóval, akkor is jóval kevesebb áram (vagy gáz) kellene hozzá. (Akkor viszont már egy spéci melegvíztartályt fogok beállítani, amelyet éjszakai árammal lehet fűteni, viszont van vagy 15–20 cm-es szigetelése.

Amikor a cég igazgatójával beszéltem, megemlítette, hogy az ő méréseik alapján ritkán megy a tartály vizének hőmérséklete 70 °C fölé, ami az én méréseim szerint is majdnem így van. Négyen fürdünk belőle napi rendszerességgel (a fürdőszoba megy erről a rendszerről; a konyhában 5 literes kis villanyos bojler dolgozik, mert rengeteg vizet pazaroltunk, amíg a hosszú csövön a konyháig ért a meleg víz – ráadásul ott sokkal sűrűbben kell kevés víz), viszont a hőmérséklet napfényes időben szinte állandóan 60–70 fok fölött van. Hogy pontosan mennyi, azt 70 °C fölött én már nem látom, mert a Lidl-ben vett pár száz forintos digitális hőmérőnk csak 70-ig mér, utána „HI” (magas) értéket mutat. Ma például hideg volt az évszakhoz képest, viszont szépen sütött egész nap, és a reggeli 62 fokról újra felment 70 fok fölé, ahogy kell. Kb. 200 liter (jó fél kádnyi) víz felmelegítése után most (fürdés után 2 órával) 65,7 fokot mutat a hőmérő, ez reggelre lemegy majd olyan 61–62-re, és holnap 11-től indul el fölfelé. Ilyen szép napos időben óránként kb. 5 fokot mászik felfelé a víz hőmérséklete, ami szép teljesítmény a csövektől (de hát ne feledjük: ma van a leghosszabb nappal és a legnagyobb ereje a napnak – innentől már csak csökkenni fog).

Tulajdonképpen 9–10 óra után már rásüt a nap a kollektorra, igazából nem értem, hogy utána miért csökken még a hőmérséklet és miért csak 11-től megy fölfelé. A képeket este fél 8 körül csináltam, akkor már semmi ereje a napnak, de 5–6 óra felé még melegít valamennyire. Érdekes volt, hogy borús időben is megvolt az a vízhőmérséklet a tartályban, ami lehetővé tette, hogy mindannyian fürödjünk. A méréseim szerint kb. 50–55 fokos tartályhőmérséklet esetén még kellemesen lehet fürödni, bár akkor már nemigen keverünk hideget a lejövő vízbe, szinte egy az egyben használjuk. Amikor 70 fölött van, akkor éget, úgyhogy a gyerek csak felügyelettel babrálhatja a csapot. Ez egyben azt jelenti, hogy az első blogbejegyzésben általam kifogásolt mondat, amit a szakik sokszor mondogattak ("Borús időben is lejön a 60 fok") tulajdonképpen ilyen körülmények között megállja a helyét: egyszerűen benne kell hagyni 60 fokos vizet este, az éjjel és reggel veszít még 5-8 fokot, amit másnap a szűrt napfényből újra összeszed a rendszer.



Szumma szummárum: megérte váltani, mert jó a rendszer. Még a legfőbb ellenlábasa (a nejem) is beismeri, milyen jó érzés, hogy egy fillérbe sem kerül a vízmelegítés. Más kérdés viszont, hogy nekem hány forintba került ez a dolog, és hogy az mikor fog nekem visszajönni. Így ebben a formájában szerintem nem érte meg, legalább 15-20 év szerintem, hogy ilyen vargabetűkkel visszatermelje nekem az árát. Benne van vagy 400.000 forintomban, de igazán összeadni még nem mertem. Azért még nagyon sokat kell dolgoznia, hogy azt kitermelje... Viszont egy nagyobb rendszer része, amelynek az a lényege, hogy a saját kutam vizét használjuk vécéöblítésre meg fürdésre egy házi hidroforrendszerrel, ami viszont egyértelműen nyereséges. Ha a kettőt együtt számolom (a kútvizet melegíti a nap), akkor már jóval beljebb vagyok...

Szerző: turboczi  2011.06.20. 23:20 2 komment

Címkék: tapasztalatok 250 pressure napkollektor delux vákuumcsöves grünpower

Napkollektor tartályában lévő víz hőfokváltozásai

 

(Az előző bejegyzés olvasásához katt ide! Ha a következőt akarod, olvasni, akkor ide!)

 

A mérés mindegyik esetben a Grünpower napkollektor túlfolyószelep letekerése után, digitális szobai hőmérő drótos végének bedugásával történt (a tartály felső néhány centiméterében). Közben nem volt vízelvétel (tehát hideg víz hozzákeverése); ez így persze egy teljesen ideális eset, ami szinte soha nem történik meg (termosztát által vezérelt szelep esetében pedig a beállított hőmérséklet eléréséig működik ez a görbe). Tehát kb. a szigetelőrétegnél mérem a hőmérsékletet, nem bent a víztérben.

 

 

Megállapíthatjuk, hogy rendes, erőteljes napsütésnél kb. 4 fokkal megy föl óránként a víz hőmérséklete, viszont már a szórt napfény sem elég neki, a borús idő pedig kimondottan a halála. Az is kiderült továbbá, hogy borús időben (amikor is nincs besugárzás, ezért hőemelkedés) erőteljesen csökken a tartályban lévő víz hőmérséklete, mégpedig jobban, mint a napi 4-5 fok, amit a cégnél mondanak. Napi 10 fok nálam simán bejátszott, elzárt állapotban (amikor nem volt vízelvét és így hidegvíz-utánpótlás). (Éjszaka csökken 4-5 fokot, s ha nappal borús az idő, akkor nappal is megvan a 4-5 fok csökkenés.)

 

 

Ennek az a jelentősége, hogy a cég által a honlapjukon megfogalmazott állítások nemcsak, hogy nem felelnek meg a valóságnak, hanem fogyasztóvédelmi beavatkozás után kiáltanak. A "napi 400L 60 fokos víz", a "borult időben is lejön a 60 fok" és társai szemenszedett hazugságok, hiszen a táblázatból látszik, hogy felhőmentes időben, 25 fokos víz feltöltésével, napi 9-10 óra besugárzással jó, ha megvan a 60 fok, nem hogy két óra alatt... És ezt vízelvétel nélkül mértem!

 

Egy dologra jó ez a kollektor: ha több napon át zavartalan, ragyogó napsütés van, és az ember kb. a fele meleg vizet benne hagyja a tartályban. Mert akkor eleve nem 40-50 fokról indul a másnapi melegedés. De ha borús az idő vagy esik az eső, akkor a bent hagyott 40-50 fokos víz napi kb. 10 fokkal hűl, (2 nap alatt gyakorlatilag szobahőmérsékletűre), és tíz fok melegedéshez 3-4 óra folyamatos besugárzásra van szükség -- és akkor még csak az előző napi hűlés kompenzációja történt meg!!!

 

Az alábbi táblázat adatait vízelvét nélkül kell érteni, tehát amikor nem engedünk le meleg vizet a tartályból és ahelyett nem érkezik hideg utánpótlás.

 

 

Besugárzás típusa

Hőmérséklet-változás / óra

1. Zavartalan napsütés

3–4 ºC (valódi melegedés)

2/a Árnyékot vető szórt fény (fátyolfelhő)

0-1 ºC (szintentartás, enyhe melegedés)

2/b Árnyékot nem vető szórt fény (felhő)

-1–0 ºC (szintentartás, enyhe hűlés)

3. Borús idő, eső, hóesés

Semmilyen hatás nincs, olyan, mintha éjszaka lenne, a víz folyamatosan hűl, 24 óra alatt 8-10 fokot.

 

 

* Innentől egy, a tartályba kb. 10 cm-re benyúló szondával mérem a hőmérsékletet, aminek az a jelentősége, hogy ez már a víztér hőmérsékletét méri, kb. abban a magasságban, ahonnan a búvárcsövön át lejön a víz. A hőmérőm 70 fok felett csak azt jelzi, hogy "hi", vagyis "high" (magas), ezért a kérdőjel az egyik cellában.

 

 

Mérés ideje

Óra.perc

Levegő ºC

Víz ºC

Időjárás

2010. szeptember 2.

10.30

20

40

napos

2010. szeptember 2.

11.30

23

44

napos

2010. szeptember 2.

12.30

25

48

napos

2010. szeptember 2.

13.30

20

50

napos

2010. szeptember 2.

14.00

27

57*

napos

2010. szeptember 2.

15.00

30

60

napos

2010. szeptember 2.

16.00

27

64

napos

2010. szeptember 2.

17.00

25

69

napos

2010. szeptember 2.

17.15

23

70

napos

2010. szeptember 2.

19.00

20

?

napos

 

 

 

 

 

2010. szeptember 3.

6.00

11

61

felhős-napos

2010. szeptember 3.

22.00

12

63

felhős-napos

 

 

 

 

 

2010. szeptember 4.

6.00

11

51

napos

2010. szeptember 4.

10.00

15

48

felhős

2010. szeptember 4.

12.00

18

45

árnyéktalan szórt fény

2010. szeptember 4.

22.00

13

41

Borult, esős egész nap

 

 

 

 

 

2010. szeptember 5.

8.00

12

38

napos

2010. szeptember 5.

10.00

15

39

néha elbújik a nap

2010. szeptember 5.

11.00

18

41

napos

2010. szeptember 5.

12.15

21,5

45,5

napos

2010. szeptember 5.

12.30

21,9

47,9

Szórt fény (árnyék van) és napsütés

2010. szeptember 5.

13.00

22

47,6

Szórt fény

2010. szeptember 5.

13.30

25,6

51

Hol süt, hol nem süt

2010. szeptember 5.

14.00

23,7

52,1

napsütés

2010. szeptember 5.

14.30

27

54

Hol süt, hol nem süt

2010. szeptember 5.

15.00

24,8

55,2

Szórt fény

2010. szeptember 5.

15.30

22

55,2

Szórt fény

2010. szeptember 5.

16.00

 

56,5

napsütés

2010. szeptember 5.

16.30

 

58,7

napsütés

2010. szeptember 5.

17.00

 

60,2

napsütés

2010. szeptember 5.

22.00

9,6

63,9

Napos idő volt

 

 

 

 

 

2010. szeptember 6.

6.30

6,4

60,5

 

2010. szeptember 6.

9.00

11,9

59,5

Most fordul majd rá

2010. szeptember 6.

9.30

15,7

59,3

Szórt fény

2010. szeptember 6.

11.00

20,1

59

Szórt fény

2010. szeptember 6.

11.30

22

59,5

Árnyékos szórt fény kezdődik

2010. szeptember 6.

12.00

23

60,7

Árnyékos szórt fény

2010. szeptember 6.

12.30

23,5

61

Árnyékos, szórt fény

2010. szeptember 6.

14.00

20,7

63,8

Felhős idő

2010. szeptember 6.

15.00

24

64,9

Árnyékos, szórt fény

2010. szeptember 6.

16.00

19,4

66

Szórt fény

2010. szeptember 6.

Szerző: turboczi  2010.09.29. 10:11 Szólj hozzá!

Címkék: mese tények valóság adatok napkollektor vákuumcsöves grünpower mérési

Tudnivalók, üzembe helyezés, első tapasztalatok

2010. július végén igénybe vettem a Grünpower akcióját, és némileg olcsóbban jutottam hozzá a vákuumcsöves napkollektorhoz, cserébe pedig vállaltam, hogy egy évig referenciaszemély leszek. Ezzel a – és néhány későbbi – blogbejegyzéssel igyekszem túlteljesíteni a vállalásomat, és a hozzám hasonlóan alulinformáltságban szenvedő, a napkollektoros melegvíz-előállítás iránt érdeklődő sorstársaimat néhány első kézből származó adattal ellátni.

Ez volt az eredeti célom. AZÓTA VISZONT BEFÜRÖDTEM ezzel a termékkel, tehát az óva intés célját szolgálja az írásom. Mint alább olvasható, első körben nem melegített a rendszer, jobban mondva igen, de egy a tetőre tett befőttes üveg valószínűleg lepipálta volna. Úgyhogy a cég garanciában cserélte a csöveket és a tartályt, amikor is kiderült, hogy a tartály szériahibás, mert csak a feléig ér (80 litert ad le) a melegvizes búvárcső. Sajnos azóta eltelt majdnem másfél nap, és még mindig csak 48 fokos a kb. 25 fokosan feltöltött vizem, úgyhogy ez itt a panasz helye. Természetesen először a cégnél, utána pedig jogi úton próbálok kártérítést kapni, az eredményekről majd beszámolok.

Innentől olvassátok el a tapasztalataimat, aztán a végén lesz még egy-két megjegyzésem a kicserélt csövekről és tartályról. Akit a mérési adataim érdekelnek, kattintson ide.


159 literes tartállyal, 18 vákuumcsővel működő rendszert vettem, amely a keresztségben a Grünpower Aqua Premium Plus 200 nevet kapta, s ha minden igaz, itt megnézhető a forgalmazó honlapján. A forgalmazó egyébként egy könyvkiadó cég, de ilyesmivel is foglalkozik (gyanítom, ez nagyobb forgalmat generál, mint a kultúrcikkek). Mint a szállítótól megtudtam, német licensz alapján Kínában gyártják a rendszert. A cég egyébként nagyon korrekt, mindig kaptam információkat tőlük, amikor kértem, s a kiszállító embertől a belső munkatársakig egytől egyig mindenki készséggel a rendelkezésemre állt, még vissza is hívtak, amikor nem volt bent a megfelelő szaki. A napkollektoros honlapjukon van online kalkulátor is, amellyel hozzávetőleg ki lehet számolni, mibe kerül a mostani rendszerünk, s meg lehet saccolni, kb. mennyit tudunk spórolni az új, napkollektoros rendszerrel. 

Költségek, megtérülés:

Nekem 275.000 forint a vége, rásegítő szivattyú nélkül, és még nincs beüzemelve a bojler sem.

Ebből 125e a napkollektor, 85-be kerültek a szerelvények (csövek, szigetelések, hőmérő, nyomáscsökkentő, keverőszelep, csapok stb.), 40-et fizettem munkabérre (2 munkás 4 napon át napi 8 órában küzdött vele) és 25-ért vettem egy használt, de még 2 év garanciával rendelkező 120 literes villanybojlert.

Hogy aztán mennyire fogja megérni, mikor fog nekem visszajönni ez a pénz sőt mikor fog „termelni”, az a jövő zenéje. A cég honlapján lévő kalkulátor szerint nekem kb. havi 3.800 forintba kerül a 4 tagú családunk melegvíz-előállítása, de szerintem ez túlzott szám (pl. eleve fejenként 40 literrel számol). Ha valóban évi 9 hónapon át tudom használni ezt a rendszert és havi 2-2.500 forinttal számolok, akkor az évi kb. 20.000 forinttal is lesz vagy 20 év, mire megtérül (változatlan energiaárakkal számolva). Ha valaki a villanybojlert váltja le vele, akkor persze sokkal gyorsabban visszajön az ára.

És vannak persze más tényezők is: nekem pl. 10 éves a cirkóm, bármikor feldobhatja a talpát és valamilyen megoldást úgyis kellett volna találnom. Egy rendes cirkót nem úsznék meg 200 alatt, így meg boldogan füstölhet még évi 3 téli hónapon át csökkentett terheléssel (off: a fűtéskiváltáshoz hőcserélős cserépkályhát akarok rakatni, amivel 7-8 radiátort is fűteni lehet). Úgyhogy összességében megérheti még így is, és jóval beljebb leszek, mint az a 20 év, ami a statikus adatokkal jönne ki.

Hasonló termékek:

Gershoj Energia, akiknél szintén el lehet olvasni egyet s mást a vákuumcsöves napkollektorokról (letölthető formában). A 2-3 fő kiszolgálására tervezett, 62 literes tartállyal ellátott napkollektorukat a Bauhausban láttam kiállítva. Onnan jött az ötlet.

Felszerelés, rögzítés:

Van, ahol hiltiszalaggal javasolják a tetőre rögzíteni, de amikor a munkásoknak ezt mondtam, röhögőgörcsöt kaptak. Igaz, a miénk nagyobb is, mint a konkurens termék. Mivel a cég már nem forgalmaz eszközöket a tetőn való rögzítéshez (mondván, hogy minden tető más), muszáj kitalálni valami egyedit. Van, aki lábakat csináltat neki vascsőből vagy zártszelvényből, ezeket kinyújtja a tető fölé, bádogostól vesz rá szoknyácskákat, és a kilógó csővégekre ülteti rá a keretet (a többi gyerekjáték). Egy megoldás itt is látható. Létezik egyébként előre gyártott Z-alakúpanel, amelyet a cserép alatt rögzít az ember és kibújik a cserép fölé, innen letölthető az angol nyelvű útmutató, amelyben láttam. Annak idején megnéztünk néhány lehetőséget a szerelőkkel, mégis a képen látható megoldás mellett döntöttünk.

Mi azt találtuk ki, hogy menetes szárból és erős vaslemezből készítünk rögzítést, amit a tetőlécekre erősítünk, és a cserepeket átfúrva egészen masszív lett. A mi megoldásunk hátránya, hogy nemigen lehet benyúlni a keret alá, így ha szerelni kell (esetleg), akkor ki kell emelni néhány csövet. Előnye viszont, hogy szépen a tetőhöz simul.

Bekötés:

A bekötéshez két vagy három függőleges csövet kell a falba vagy a falon vezetni a felső és az alsó tartály(ok) vagy bojler(ek) között. Én a házunk építésekor kettőt rakattam be, így a hidegvizes betápot és a téli leengedést ugyanazon a hidegvizes csövön kell megoldanom (csapokkal fordítom a vízfolyás irányát), míg a meleg víz mindig ugyanazon jön le. Ha három cső lenne, akkor egyiken mehetne föl a hideg víz, a másikon ürítenénk, a harmadikon pedig jöhetne lefelé a meleg víz. A téli ürítésre az is megoldás, hogy az ember felmegy a tetőre és kitekeri a flexibilis csövet a leeresztő csonkból, s egyszerűen a tetőre folyatja a vizet. Nálunk ez nem megoldás, mert nemigen lehet benyúlni a keret és a tartály alá.

Alapvetően háromfajta bekötés létezik:

- Közvetlen bekötés, amikor egy keverőszelep után (hogy akármilyen meleg is a vizünk a tartályban, a csaphoz csak 60 fokos víz jusson el, nehogy megégessük magunkat) közvetlenül a vízkivételi ponthoz (csaphoz, medencefeltöltő csaphoz) vezetjük a vizet. Hétvégi házban ideális, medencéhez szuper. Az év 9 hónapjában működik, -5 foknál le kell engedni belőle a vizet. Egy szaki azt mondta a cégnél, hogy ismer valakit, akinek egész télen ment a rendszere, de ezt semmiképpen nem ajánlja, mert bármikor szétfagyhat.

- Közvetett bekötés: egy puffertartályba vezetjük a vizet, amely jellemzően gáz- vagy villanybojler. Valamilyen rásegítésnek kell működnie, legalább időszakosan, mert ha nem vagyunk otthon egy hétig, kihűl benne a víz. Ez a rendszer is az év kb. 9 hónapjában használható, -5 foknál le kell engedni belőle a vizet. Mint a szövegből kiderül, mi ezt alkalmaztuk. Alább lesz egy kép, azon majd látszanak a részletek. A téli üzemet úgy oldottuk meg, hogy a régi cirkó csövét is belevezettük a bojlerbe, tehát télen sem a villannyal fogjuk előállítani a meleg vizet, hanem a cirkó fogja beletermelni a bojlerbe, amely pufferelni fogja. A villany csak akkor kell, amikor több napon át nem leszünk itthon és egyébként kihűlne a víz.

- Hőcserélős bekötés: ebben az esetben szintén van egy puffertartály, de abba nem meleg víz érkezik a vákuumcsövekből, hanem fagyálló folyadék, ami egy csőkígyóban adja át a meleget a tartályban lévő meleg víznek. Ez a rendszer egész évben működik, soha nem kell leengedni a fagy miatt (ha megfelelő fagyálló-keverékkel töltöttük fel). Ennél sokkal jobb szerintem a cég eggyel nagyobb napkollektoros rendszere, a DeLux 250 Pressure, de annak is megvan az a hátránya, hogy sokat utazik a csőben a hideg víz, mire a csaphoz ér.

Érdemes megnézni a Gershoj Energia honlapjáról letölthető anyagokat és a cég honlapján olvasható információkat.

Fontos: Bekötés előtt mindenképpen be kell nyúlni az alsó lukakba és megnézni, melyik alsó kivezetés milyen célt szolgál. Az egyik egy búvárcső, amely felnyúlik a tartály felső 3/4-ébe, onnan engedi a meleg vizet. A másik csak egy csonk, amely 5-6 cm-re nyúlik csak be a tartályba és ez szolgálja a téli vízleengedést. Ez kézzel jól kitapintható. Azért fontos ez, mert így lehet elkerülni a fordított bekötést, és volt már rá példa, hogy a gyárban fordítva jelölték a piros és a kék műanyaggal. Elég bosszantó, amikor nem a tartály fölső részében lévő meleg víz érkezik meg, hanem az alján lévő hűvösebb víz, amely egyre csak hűl, hiszen a jakabszelepes tartályból is a tartály aljára kerül a nehezebb fajsúlyú hideg víz.

Első tapasztalatok:

Az első nap nekem nagy csalódás volt, mert kb. 3-kor mentek el tőlem, 6-ig „változóan felhős volt az ég”, viszonylag sok napsütéssel, mégsem ment 32°C fölé a lejövő víz, pedig nem is hideg vízzel töltötték fel a rendszert, hanem a cirkóból meleget engedtek bele, nehogy megterheljék a vákuumcsöveket a hideg vízzel. Még aznap elmentünk három napra, és amikor hazaértünk, egész nap egy felhő sem volt az égen, és akkor már lejött a 90 fokos víz. Felhős időben, amikor összességében napi pár órán át (közel) rendes napsütés van, nagyjából 60 fokos vizet kapunk. Tegnap hol elbújt, hol kisütött a nap, 58 fokos víz jött le. Ma "erősen felhős az ég", semmi napsütés, hol esik, hol nem, a víz egyáltalán nem melegszik, kb. 48 fokosan jön le. Ha még egy napig így marad, át kell kapcsolnom a cirkóra vagy rá kell kötnöm a bojlert az áramra. Így is lett, másnap már csak 40 fokos víz jött le. Mivel a felső tartályban is hűl a víz, az alsóban is, az alsó hidegebb vízhez a felső hidegebb víz keveredik, így összeadódik a hűlés hatása. Ha több napon át nem süt a nap, muszáj átkapcsolni a cirkóra.

„Hatékonyság: napi 400 L 60° meleg víz” → na, ezt én kétségbe vonom az első hetek tapasztalatai alapján (az idézet a cég honlapjáról való). Persze ez úgy jönne ki, hogy naponta többször leengednénk az egész felső tartályt (pl. beleengednénk az uszodánkba a tartalmát), de a tapasztalataim alapján ez erősen kétséges. Azt sem hiszem, hogy a csapvizet 2 óra alatt 60 fokosra melegíti fel (szintén a cég állítása). Két nap felhős idő után tegnap kb. 5-6 órán át sütött a nap, a kb. 35°-os vizet mégis csak 56-57°-ra melegítette fel.

Pedig az enyémnél „optimálisabban” nehezen lehet elhelyezni a csöveket: meredek tető, délnyugati fekvés, nyáron minden nap 10-től 19 óráig érheti a napsütés.

Aztán kiderült, hogy a kiszállító nálam megcserélte az alsó csonkok jelzéseit, így fordítva kötöttük be, mert a szerelők nem nyúltak be a csonkokba... még egy fél napom és x ezer forintom ráment, aztán kiderült, hogy helyesen bekötve sem működik rendesen a rendszer, mert két nap verőfény (kb. 18 óra napsütés!!!) után is csak 50 fokos vizet tudtunk előállítani. A cég becsületére legyen mondva, készségesen a rendelkezésemre álltak felvilágosítással, és a végső csőd után 24 órán belül kaptam egy új tartályt és egy új csőkollekciót, hogy azzal folytassam a kísérletezést.

Ez a csere megtörtént, de az új rendszer is csak 48 fokos vizet produkál úgy, hogy legalább 20 fokos, de inkább 25 fokos vízzel töltöttük fel tegnap 15 órakor, 19 óráig kapott valamennyi napot (nagy vihar volt), úgyhogy ha azt a napot nem is számolom, ma délelőtt végig napos idő volt, délután meg hol ilyen, hol olyan. Úgy tűnik, ez a szett már jobban melegít, mint a korábbi csövek, de hol vagyunk attól, amit úton-útfélen és mindenki állít a cégnél, hogy "borult időben is tudja a 60 fokot"?! Sehol. Ez a rendszer így nem jó semmire.

Előnyök:

A napenergia „ingyen” van és rengeteg van belőle. Ügyes tervezéssel egy épülő vagy éppen teljesen felújított házban közelíteni lehet az elérhető optimumhoz. Utólagos beépítésnél már inkább csak toldás-foldás. Nagyszerű érzés, hogy „csak úgy” jön a meleg víz!

Ami megoldásra vár:

- Túl kicsi nyomás. Nekünk tetőtér-beépítésünk van, viszonylag meredek és magas sátortetővel, mégis nehéz a vízkivételi pontoknál (magyarul a csapoknál) 6-7 méterrel magasabbra rakni a tartályt, hogy viszonylag normális nyomást elérjünk. Nekem kb. 4,5 méter magasan van a tartály, és van csap, ahol alig csordogál a víz. Szerencsére a zuhanyrózsa elég jól működik. A megoldás: vagy még magasabbra kell rakni, vagy átfolyókapcsolós keringetőszivattyút kell felszerelni a melegvizes csőre (amikor én kérdeztem, július végén, még a cégben is keresték a megoldást a szakik, mondván, hogy a kínai nagyon olcsó és nagyon zajos, mást meg nem találtak).

- Kevés a jól hasznosítható, összeszedett információ, főleg magyarul no de ezen igyekszik segíteni ez a bejegyzés is. Itt van egy jól használható referencia, sajnos csak angolul tudóknak. Ez sem lehet rossz, én nem használtam, keveri a magyart és az angolt.

- Ha pár napig nincs otthon az ember, melegen kell tartani a vizet. Mivel egy bojlerszerűségben tároljuk a fenti tartályból leérkező vizet, ha nem folyatjuk a lakásban a meleg vizet (pl. mert elmentünk nyaralni egy hétre), akkor be kell kapcsolni a bojlert (ez lehet villanyos is, gázos is, ami természetesen valamekkora plusz fogyasztással jár). Nem is a plusz fogyasztás a lényeg (bár a téli sítúránál ez tetemesebb lehet, mint nyáron), hanem hogy el ne felejtsük bekapcsolni, mert esetleg langymeleg vizet találunk, amikor hazajövünk.

- Vízkövesedés. Kánikulában, felhőtlen égnél és rekkenő hőségben előfordul, hogy 80-90 fokos víz jön le. Ennél a hőmérsékletnél már számolni kell a vízkövesedéssel, ha nagyon kemény a víz a környékünkön (nálunk az). A cégnél azt javasolták, hogy pár évenként tisztítsuk meg a rendszert (köszi!), vagy tegyünk fel a hideg vizes betápcsőre egy mágneses vízkőlágyítót. Nekünk eleve volt egy ilyenünk, szerintem nem sokat ér, de majd meglátjuk.

- Baktériumtenyészet. 50 fok alatt bacik kezdenek tenyészni, 60 fok felett kiválik a vízkő. Egy ilyen rendszernél baromi nehéz belőni az optimumot, ami 55-60 fok körül van.

- Hosszú utat tesz meg a csőben a víz. Ezért ha sokszor nyitjuk ki rövid időre a melegvizes csapot, előfordulhat, hogy a csőben lévő, időközben kihűlt vízzel töltjük föl a puffertartályt. Ez a kádnál nemigen fenyeget, de a konyhában, ahol az asszony nem is ismeri a hideg vizes csapot, gond lehet. Őt nyilván csak az érdekli, hogy meleg víz folyjon, amikor megnyitja a csapot, és finoman szólva is tesz az ilyen technikai kuriózumokra. Ezt a gondot ki lehet védeni azzal, hogy a padlásra rakjuk a bojlert (puffertartályt), hogy a tetőn lévő 159 literes tartályból szinte közvetlenül follyon át a víz, de hát a padlás rendszerint hideg, és ezzel csak azt a problémát védtük ki, hogy ne hideg vízzel töltődjön fel a puffertartály, de a csapig még mindig hosszú utat tesz meg a víz (sok hideg vizet kell majd kiengedni, mielőtt meleg jön).

Szumma szummárum:

Szerintem akkor éri meg igazán ez a napkollektoros rendszer, amikor valaki építkezik vagy teljesen átépíti a háza/lakása vizes rendszerét. Ebben az esetben az egész rendszert úgy lehet tervezni, hogy optimálisan működjön, optimálisan lehessen váltani valamelyik hagyományos vízmelegítési mód (villany vagy gáz) és a napenergia között. Szerintem a legjobb a cirkóra ráépíteni, vagyis abba belevezetni a kollektorból lejövő meleg vizet. Ha elég meleg, a cirkó nem fűt rá, ha nem elég meleg, akkor a cirkó felmelegíti kb. 60 fokosra (vagy ami be van állítva). Így kikerültük a tárolást és az azzal járó hőveszteséget.

A másik észrevételem pedig az, hogy a csőben kihűlő víz miatt elsősorban a kádhoz érdemes vezetni ezt a vizet, a konyhába nemigen van értelme (az indoklást lásd feljebb).

A harmadik észrevételem, hogy A GRÜNPOWER 18 CSÖVES RENDSZERE NEM ÉR SEMMIT SEM. Ne vegyétek meg. Forduljatok olyanokhoz, akik biztosan és referenciák szerint is jó rendszert adnak el. Akivel eddig -- sajnos a termék megvétele óta -- beszéltem, nem ezt a rendszert ajánlja. A mérési eredményeim megtekintéséhez kattints ide.

További bejegyzések:

Természetesen figyelni fogom, hogy hosszú távon hogyan működik a rendszer és időnként beszámolok majd róla. Első körben szerintem néhány hét múlva térek vissza a témára, aztán majd az ősz végi ürítéskor, aztán tavasszal, végül egy év múlva, nyár közepén. Ennek a bejegyzésnek a végén majd helyezek el linkeket az új információkhoz.

Jön majd még egy kép is arról a toldásról, amellyel meghosszabbítottuk a melegvizes búvárcsövet, hogy ne a tartály feléig, hanem kb. 2/3-áig érjen. És beszámolok majd a kártérítés menetéről is.

 

Szerző: turboczi  2010.08.05. 11:50 7 komment

Címkék: információk napkollektor vákuumcsöves grünpower